Menthetetlenül elindultunk a hörgős, keményebb metál irányába, most már azt hiszem nem türtőztetem magam, hogy ne küldjek olyan számot, amire egy mai átlag ember ijedten dobná el a billentyűzetet, mivel kegyed igen figyelemreméltó, a kemény hangzásvilágot megértéssel fogadó viselkedést mutat.
A tegnapi előzetes után következzék a teljes szám teljes hozzáféréssel.
Arra gondoltam, hogy akkor teljes a harmónia, ha felváltva mutatok hiteles, és divathajhász bandákat.
Vagyis ez csak az én meglátásom.
A Bullet for my valentine alapvetően emo-s zenét játszó bandának van kikiáltva, de mivel fogalmam sincs, hogy az emosok milyen zenét hallgatnak, ezért ezt pont le.... khm... nem veszem figyelembe. :)
A banda nálam alapvetően a gyorsan megszerethető, aztán ugyanolyan gyorsan megunható bandák közé tartozik. Vannak a számaikban nagyon jó ötletek, olyanok, amik még borsózás szintig is el tudnak jutni (advanced level) :) viszont a zenéjük hamar kiismerhető, ezáltal számomra hamar unalmassá is válik. Talán pont emiatt nem tudok a bandáról se semmit.
A "The poison" című albumukat ismerem a legjobban, ezt hallgattam a legtöbbet, erről a kedvenc számomat szeretném most megmutatni. Ez a "suffocating under words of sorrow" ami egy nagyon jó zenei ötletre épül, jó a megvalósítás, de a hallgatása engem mindig frusztrál. Egyszerűen hiányzik belőle valami. Elindul egy nagyon erőteljes gitártémával, és várnám a kiteljesedését, de nem jön. Mintha hiányozna belőle egy hangszer, leginkább a basszusgitár, vagy egy másik gitár. Ami egyébként nem így van, ez majd a klipból is látszik, megvan mindkét gitár, és a basszus is. Szóval nehéz megfogalmazni a hiányérzet okát. Az is lehet, hogy egyszerűen csak rosszul lett "master"-elve (szép magyar szó, nemde?) és hiányzik belőle az a mély frekvencia, ami igazán ütőssé tenné. Kíváncsi vagyok, hogy ez benned is ilyen érzést kelt-e.
Először mutatom meg a klipet, ami ugyan az égvilágon semmiről nem szól, de látványos, és balettoznak benne, ami már bőven elég arra, hogy lekösse a figyelmemet. Azért egyszer szívesen csinálnék ilyen zenére balett-gyakorlatokat. Azt hiszem olyan szinten motiválna, hogy vagy hirtelen csinálnék egy 20X-os piruettet, vagy darabokra törném magam. :D
A teljes igazsághoz azért hozzátartozik, hogy a klipet sajnos nem az eredeti számból csinálták, hanem egy erősen kommerszalizált (létezik ilyen szó egyáltalán?) verzióból, amiben kevesebb a hörgés. Sajnos a metál világban ez gyakran előfordul, hála az eltompult fülű, hörgésre érzékeny viván nevelkedett zeneszakértőknek. Szóval itt hallható az eredeti szám.
A tegnapi előzetes után következzék a teljes szám teljes hozzáféréssel.
Arra gondoltam, hogy akkor teljes a harmónia, ha felváltva mutatok hiteles, és divathajhász bandákat.
Vagyis ez csak az én meglátásom.
A Bullet for my valentine alapvetően emo-s zenét játszó bandának van kikiáltva, de mivel fogalmam sincs, hogy az emosok milyen zenét hallgatnak, ezért ezt pont le.... khm... nem veszem figyelembe. :)
A banda nálam alapvetően a gyorsan megszerethető, aztán ugyanolyan gyorsan megunható bandák közé tartozik. Vannak a számaikban nagyon jó ötletek, olyanok, amik még borsózás szintig is el tudnak jutni (advanced level) :) viszont a zenéjük hamar kiismerhető, ezáltal számomra hamar unalmassá is válik. Talán pont emiatt nem tudok a bandáról se semmit.
A "The poison" című albumukat ismerem a legjobban, ezt hallgattam a legtöbbet, erről a kedvenc számomat szeretném most megmutatni. Ez a "suffocating under words of sorrow" ami egy nagyon jó zenei ötletre épül, jó a megvalósítás, de a hallgatása engem mindig frusztrál. Egyszerűen hiányzik belőle valami. Elindul egy nagyon erőteljes gitártémával, és várnám a kiteljesedését, de nem jön. Mintha hiányozna belőle egy hangszer, leginkább a basszusgitár, vagy egy másik gitár. Ami egyébként nem így van, ez majd a klipból is látszik, megvan mindkét gitár, és a basszus is. Szóval nehéz megfogalmazni a hiányérzet okát. Az is lehet, hogy egyszerűen csak rosszul lett "master"-elve (szép magyar szó, nemde?) és hiányzik belőle az a mély frekvencia, ami igazán ütőssé tenné. Kíváncsi vagyok, hogy ez benned is ilyen érzést kelt-e.
Először mutatom meg a klipet, ami ugyan az égvilágon semmiről nem szól, de látványos, és balettoznak benne, ami már bőven elég arra, hogy lekösse a figyelmemet. Azért egyszer szívesen csinálnék ilyen zenére balett-gyakorlatokat. Azt hiszem olyan szinten motiválna, hogy vagy hirtelen csinálnék egy 20X-os piruettet, vagy darabokra törném magam. :D
A teljes igazsághoz azért hozzátartozik, hogy a klipet sajnos nem az eredeti számból csinálták, hanem egy erősen kommerszalizált (létezik ilyen szó egyáltalán?) verzióból, amiben kevesebb a hörgés. Sajnos a metál világban ez gyakran előfordul, hála az eltompult fülű, hörgésre érzékeny viván nevelkedett zeneszakértőknek. Szóval itt hallható az eredeti szám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése